(Megjelent: Alföld, 2013/4.)
Vasárnapi
recept
Meghalni nálunk csak
vasárnap szokás.
Lehetőleg a szentmise és
kézzel írt,
sárgult receptről készített ebéd után.
sárgult receptről készített ebéd után.
Betegeskedni sokáig,
tünet nélkül,
gyászolni hosszan és
labilissá túlzott megtörtséggel
(rendezett nagyjelenetek a ravatalozóban,
torz hangon zúgó, görcsös zokogás,
vértelenné szorított pengeszáj, stb.)
és méla büszkeséggel fogadni,
ha hirtelen megsűrűsödik a listánk.
gyászolni hosszan és
labilissá túlzott megtörtséggel
(rendezett nagyjelenetek a ravatalozóban,
torz hangon zúgó, görcsös zokogás,
vértelenné szorított pengeszáj, stb.)
és méla büszkeséggel fogadni,
ha hirtelen megsűrűsödik a listánk.
Aztán a temetőlátogatások
mentén emlékezni.
mentén emlékezni.
Úgy vágni a virágot, mint
a régiek,
akiknek nevére talán,
rokoni szálaikra már régóta nem.
akiknek nevére talán,
rokoni szálaikra már régóta nem.
Ezt ismételgetni hétvégente,
amíg
népmesehőssé száradnak mindannyian.
népmesehőssé száradnak mindannyian.
És kitagadni, aki nem
tanulta meg:
meghalni nálunk csak
vasárnap szokás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése