2012. december 9., vasárnap

Fehér Renátó: Anyák napja


(Megjelent: Prae, 2011/4, 2012. március)



Anyák napja


Anyából nekem mintha kettő lenne.
Az egyik kislány, a másik néni.
Ez elkényeztetett, az megnevelt.
Igazából viszont egy harmadik nő szült meg.
Az ő neve került az igazolványomra.
Ő tanított ezekre a szavakra,
és nem volt féltékeny, amikor elindultam,
hogy magamtól találjam meg anyáékat.
Ha érted azt, ahogy beszélek,
a két anya akkor a tiéd is.
Az egyikük úszó Szöulban.
Mindig úszó, mindig Szöulban és mindig nyer.
Állítólag én is egy kicsit
abban a medencében születtem.
A másik itt lakik nem messze.
Kék a ruhája és szomorú a szeme.
Állítólag én is egy kicsit
továbbszomorítom azt a szemet.
A Kisanyuért hangosan szurkolok.
Óriási kivetítőkön képzelem el:
a Hídfőnél és a Hősök terén,
anyák napján és a piros betűs dátumokon.
A Nagyanyuhoz magamban beszélek.
Megtartom a keresztbefutó lécek árnyéka,
a térdeplő hűvöse és
az összekulcsolt ujjaim szigora mögött.
Neki lenni bennem otthonos.  
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése